Helyi gazdaságfejlesztési műhelymunka, közösségfejlesztés, integráció, tanulmány,- és látóutak

A szegregátum és az akcióterület lakosságának közösségfejlesztéssel egybekötött társadalmi integrációját segítő program, mely növeli az itt élők gazdasági és foglalkoztatási (foglalkoztathatósági) lehetőségeit. A programelem az érintettek aktív bevonásával jár, mely nagyon erős együttműködést igényel a szakmai megvalósítók részéről is.

HGVK modellértékű stratégia és az azonnali szociális beavatkozás módszertan, két egymásra épülő szakaszból áll.
Az első szakaszban egy négylépéses (lépésenként 2-2 alkalom), az egyes alkalmakat tekintve időben jól elkülönülő közösségi műhelymunka-megbeszélés sorozatra kerül sor az alábbi tematika szerint:

  • Az első 2 alkalom célja egy alapos helyi (kistérségi) helyzetfeltárás készítése: melyeka helyi erőforrások, milyen a helyi gazdaság, infrastruktúra, üzleti környezet állapota. Elkészül egy SWOT-analízis, és megállapításra kerül, hogy mely pontokonszenvednek információhiányban a résztvevők, és ezen információk megszerzéséhezmilyen külső erőforrások bevonására van szükség.
  • A második 2 műhelymunka a helyi üzleti feltételeket elemzi, egy alapos vállalkozás-fejlesztési helyzetelemzést ad.
  • A harmadik 2 alkalom során a résztvevők az előző két megbeszélés eredményeire építve meghatározzák a közösség, a térség elérendő céljait, jövőképét, vagy úgy is mondhatjuk: célzott jövőjét. Ennek eléréséhez projektötleteket gyűjtenek, amelyek között a megbeszélés végén szavazással állítanak fel sorrendet.
  • A negyedik, egyben utolsó 2 megbeszélés során értékelik az elhangzott projekt-ötleteket, átgondolják újra a megcélzott jövőképet, majd elemzik a projektötletek megvalósíthatóságát (erőforrásigény, kockázatok). Meghatározzák, hogy melyek a projektek megvalósításának személyi és tárgyi feltételei, illetve garanciái.

A HGVK-modell második szakasza a közösség által megfogalmazott, kiválasztott projektek konkrét megvalósítását jelenti majd (nem része jelen projektnek).

A HGVK-modell mellett fontos programelem az azonnali szociális beavatkozás módszertan alkalmazása. Tapasztalataink szerint a szociális vagy szociális eredetű problémák egy része hatékonyan orvosolható akkor, ha a probléma jelzése azonnal megtörténik, a jelzés megfelelő szakemberhez fut be, van eszköz a probléma kezelésére, és van kapacitás a nyomonkövetésre és visszacsatolásra. E téren több problémát is tapasztaltunk eddigi munkánk során. Egyrészt a problémák felismerése és jelzése sokszor késik; az akcióterületen és a településen élők a projekt szociális munkásai mindennapi kapcsolatban lesznek, így a velük kapcsolatos problémák záros határidőn belül felszínre tudnak kerülni. A szociális munkásaink fel vannak készítve arra, hogy a kisebb, főleg fizikai természetű gondokat azonnal kezelni tudják, egyéb esetekben pedig azonnal fel tudják venni a kapcsolatot az illetékes szociális szolgáltatóval, egészségügyi szervvel vagy hivatallal. A projektben dolgozó szociális munkásoknak ugyanakkor feladata lesz a megoldási folyamat nyomon követése és a megfelelő információk folyamatba való visszacsatolása is. Ugyanezen felfogásban képzeljük el a projekt helyi gazdaságfejlesztési, közösségfejlesztési programjának működését is, ahol a felmerülő problémákat kifelé ugyan nem kell jelezni, de hogy az elindult például a gazdaságfejlesztést érintő programelem, akkor hogy a folyamat ne szakadjon meg, szükség van az azonnali beavatkozások rendszerének biztosítására. Nagyon fontos, hogy a célcsoporttagok programelemben tartása. Mivel az érintett családok többsége mélyszegénységben él, a foglalkoztathatósági nehézségek megoldása például óhatatlanul összefügg szociális természetű esetek, gondok megoldásával is.

Tanulmányutak – „látóutak”

A hátrányos helyzetű térségek és települések két alapjellemzője, hogy egyrészt gyenge ezeknek a térségeknek a gazdasági értékteremtő képessége (ha a GDP-t vesszük normának), másrészt nincs az embereknek munkája. Ezek azonban csak tünetek. A leszakadó térségek és települések ügye nem csak gazdasági probléma, ezért ma már nem gazdasági alapon kell rehabilitálni ezeket a térségeket.
Az embereknek nem az a legfőbb bajuk, hogy nincs munka(hely), hanem az, hogy általánosan nincsenek a munkavégző képességük birtokában, nincs megfelelő munkakultúrájuk, és a társadalomba való beágyazottságuk, integráltságuk rendkívül gyenge. Nem(csak) befektetések hiányoznak, hanem sok-sok szociális munka, egészségügyi és szociális alapszolgáltatások, és sok helyen a helyi elit. A vidék számos részén már nem pusztán a szegénység határozza meg a mindennapokat, hanem a nyomor. A nyomorból pedig nem vezet egyenes út a gazdaságba és a versenyszférába.
A szegregátumban élők többségi társadalomba való beilleszkedését nagyban segíti, ha a szegregátum és a célterület lakói közösen vesznek részt egy informális tanulási módszereket alkalmazó szakmai kiránduláson. A kirándulások, tanulmányutak célja, hogy testközelből mutasson be olyan helyi gazdaságfejlesztési programokat, ahol a gazdasági érdekek mellett nagyon erősen van jelen a közösségi szemléletet, a társadalmi integráció, a szolidaritás, a szociális munka.
Ezek a közösségfejlesztő programok hozzájárulnak a társadalmi szegregáció oldásához. A jó példák a beavatkozási helyszínen élőket nyitottabbá, a költöző családokat bátrabbá tehetik.

Jelen programelemben a Máltai Szeretetszolgálat arra vállalkozik, hogy 9 ilyen településen, testközelből mutasson be szociális munkával kísért helyi vidékfejlesztési és közösségfejlesztési programokat. Kiemelve azt, hogy a szociális munka és a vidékfejlesztési és közösségfejlesztési tevékenység egymás nélkül nem tud valós eredményeket produkálni a leghátrányosabb helyzetben lévő térségekben és településeken.

Célunk: a vidékfejlesztés egyik eszközeként bemutatni a közösségi szemléletet, a társadalmi integrációt, a szolidaritást, a szociális munkát.

A programelemben során mind a 9 projekthelyszínen a programok ötletgazdái és megvalósítói fogják bemutatni tevékenységüket. Ezek az emberek többnyire polgármesterek vagy helyi civil szervezet vezetői.

A programelem célcsoportja a beavatkozási területen élő 356 fő.
A programelem gazdája a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület.

Reklámok